• .
  • .
  • .
  • .

Templomok, misézőhelyek

 

Szentháromság plébániatemplom 

Szentlélek templom 

Partos nyilvános kápolna

A plébánia története

1685-ben Somody Bernardin személyében önálló lelkész érkezett a gyöngyösi ferences rendházból. A várbeli templomot a törökök mecsetté alakították át. Az ide érkezett ferencesek először ezt rendezték be templomnak, Kapisztrán Szent János tiszteletére. A Pongrácz-féle térképen ez a templom természetesen látható volt. Tokaji és Deáki hadai a templomot tönkretették, még 1716-ban is tető nélkül állott. A visszatért szerzetesek a város alsó részében fából és nádból építettek maguknak templomot Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére. III. Károly rendelete folytán a várbeli templomot kijavították, és a helyőrség templomává tették, a városbeli templom pedig a nép plébániatemploma lett. 1724-ben a városbeli templom helyére egy kápolnát építettek, amelyet egy később építendő templom szentélyéül akartak felhasználni. Az Acta Cassae Parachorumban 1734-ben ez áll: A Partos Mária-kápolna késő barokk, műemlék jellegű. 1736-ban kezdték építeni a templom hajóját. Az így kibővített templomot a Szentháromság tiszteletére ajánlották. Miután a szentély kicsinek bizonyult, 1750-től 1757-ig új szentélyt és tornyot építettek. 1867-ben földrengés következtében a templom tornya megdőlt, és a szentélyt is magával rántotta. Ekkor a tornyot aláfúrták, és egyenesre állították, de a szentélyt újra kellett építeni. Barokk mellékoltárai értékes, művészi alkotások.

A plébániát II. József rendeletére 1782-ben, a váci káptalan kérésére pedig 1817-ben világi papokra akarták bízni, de a város azt nem engedte. A templom gondozásáról mindenkor a kincstár gondoskodott. Liturgikus terét 1976-ban Chiovani Ferenc rendezte át. A templomot 1910-ben, 1940-ben és 1968-1969-ben renoválták. Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1792-ben épült az úgynevezett partos kápolna.

A ferences zárdát 1723-tól 1748-ig építették. Ebben van a plébánia. A ferences kolostor barokk műemlék. A ferencesek 1821-től a városban lakó nagyszámú sótiszt kérelmére, először magán, majd később nyilvános gimnáziumot tartottak fenn 1887-ig, amikor a gimnáziumról önként lemondtak, s ettől kezdve állami gimnázium volt Szolnokon. A ferencesek csak a hitoktatást látták el. A gimnázium először a ferences rendházban volt, a későbbi épületet a ferencesek saját költségükön építették. 1920-tól kezdve a plébánia területén működtek a szegénygondozó ferences nővérek. A kórház betegeit a vincés nővérek gondozták, ápolták. Canonica Visitatio volt 1718-ban, 1726-ban, 1744-ben, 1777-ben és 1828-ban.