Szeretettel köszöntjük a Kedves Testvéreket 2021.03.28-án, Virágvasárnap.
A nagyhéten minden szertartás online követhető plébániánk web és
facebook oldalán
Nagyhétfő: 18 óra, utána vezetett szentségimádás
Nagykedd: 18 óra, utána vezetett szentségimádás
Nagyszerda: 18 óra, utána vezetett szentségimádás
Nagycsütörtök: 8, 30 Vezeklők visszafogadása és Jeremiás siralmai
10 óra Krizmaszentelési szentmise követhető a
Váci Egyházmegye weboldalán.
18 óra Az utolsó vacsora emlékmiséje,és
virrasztás. Áldozási lehetőség 19, 30 -kor a Belvárosi, Vár és a
Szandaszőlősi Szent Orbán templomnál.
Nagypéntek: 9 óra Jeremiás siralmai
15 óra Vezetett online keresztút a Belvárosi
templomból. A Vár és a Szandaszőlősi Szent Orbán templom nyitva lesz
azok számára, akik keresztutat szeretnének végezni.
18 óra Nagypénteki ünnepi liturgia
Szigorú böjti nap. Ezen a napon 14 éves kortól nem eszünk húst, 18 és 60
év között háromszor eszünk és egyszer lakunk jól.
Nagyszombat: 9 óra Jeremiás siralmai
Napközben a Belvárosi, Vár és a Szandaszőlősi Szent Orbán templom nyitva
lesz 10 – 18 óráig szentsírlátogatásra.
20 óra Feltámadási vigília szertartás
Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn: 9, 30 -kor online szentmise a plébániánk
web és facebook oldalán.
2. Az online misehallgatás etikettje. Érdemes tudatosítanunk, hogy az eucharisztikus ünnep tehát nem nézelődésre való, hanem aktív bekapcsolódásra hív. Ezért úgy nézzük a miseközvetítést, ahogy a templomi szentmisén is részt vennétek:
– csak akkor kezdjetek bele, amikor rá tudom szánni a teljes 60 percet,
– közben ne telefonáljak, nem menjek ki a fürdőszobába vagy a konyhába, nem eszek, iszok közben
– imádságos lelkülettel, a liturgikus feleleteket fennhangon mondva, az énekekbe kapcsolódva veszek részt.
– amikor tiszteletünk jeleként állni szoktunk, akkor a szobátokban mi is felállunk a székből,
– amikor pedig az áldozásra kerül sor, akkor szítsuk fel magunkban a vágyat, hogy a köztünk is jelen lévő Krisztussal találkozzak.
– érdemes meggyújtani egy gyertyát/mécsest a monitor mellett, ami Krisztus világosságát, és az általa nekünk hozott lelki világosságot, valamint a mi készségünket szimbolizálja.
Akinek nem jár Adorémus, az alábbi linken megtalálhatja: https://ujember.hu/
3. Ebben a rendkívüli helyzetben Közösen, összefogva kell cselekednünk, látva a járványügyi helyzet súlyosságát mindannyiunk szívesen segítene,
de tudjuk, ma azzal teszünk a legtöbbet, hogy otthon maradunk és igyekszünk betartani az egészségügyi intézkedéseket.
Mégis CSELEKVÉSRE szólítalak benneteket! Közösségünk adományt gyűjt,
hogy a befolyt összeget felhasználva, plébániánk infratsruktúrájának fenntartására és ezáltal is segítséget nyújthassunk a leginkább rászorulóknak.
Kérlek benneteket cselekedjünk mindannyian és a szolkat.hu weboldalon egyszerű bankkártyás utalással támogassátok Közösségünk célját! keressétek fel adományoldalunkat a szolkat.hu-t.
4. Élő beszélgetés István atyával.
Kedves Testvéreim, Barátaim, kedves szolnokiak. Sokan jeleztétek felém, hogy megszokott módon misék utáni kis párbeszédek most hiányoznak,
sajnos a misék továbbra sem látogathatók csak online, viszont szeretnék Veletek találkozni, beszélgetni,
így meghívlak benneteket a Plébániám társalgójába, természetesen ONLINE, kedden 18 órától a facebook oldalunkon, www.facebook.com/szolkat
Szívesen válaszolok az ott feltett kérdésekre, gondolatokra, kicsit közelebb kerülhessünk egymáshoz!
5.Szeretettel értesítjük a Kedves Testvéreket, hogy a Belvárosi Plébánia irodája visszaköltözött a kolostor épületébe,(Templom út 8/a), ezért 2021.03.29-től(Nagyhétfőtől) ide várjuk a Kedves Testvéreket. Továbbá hirdetjük,hogy a nagyhéten,csak Nagyhétfőn ,Nagykedden és Nagyszerdán lesz irodai szolgálat, a megszokott időben. 9-12 ig, és 15-17 óráig.
Nagyszombat
Nagyszombat az Úr sírban nyugvásának, az Egyház életében pedig csendes imádság és a szentsír-látogatásnak a napja. Napközben nincs liturgia, a hivő nép imádsággal, szentsír-látogatással tölti a napot, szerény ebéd után (a böjt igazán csak a feltámadási vigília után ér véget) a nagy virrasztással, Húsvét szent éjszakájára készülődik.
A szent asztal megfosztva áll, a szent áldozatot nem mutatják be mindaddig, amíg az ünnepi vigília, vagyis a feltámadás éjszakai virrasztva várásának liturgiája be nem fejeződik.
Csak ezután lesz értelme a húsvéti örömnek, amelynek bőséges folyama 50 napra árad ki. Az ősi hagyomány szerint ezt az éjszakát az Úrnak kell szentelni.
A nagyhét lelkiségében a virrasztás nagyon fontos. A hit lényeges eleme “az Úrnak szentelt éjszaka”. Az ApCsel-ben az egyház virraszt Péterért. Éjszaka virrasztani Istenért, Istenre várakozva, Krisztus Egyházának ez a leglényegesebb vonása.
Gyertyával a kezünkben hasonlóvá válunk azokhoz a szolgákhoz, akik urukra várnak.
A virrasztás lényege az, hogy éjfél után is várom az Urat. Ez a konokság, az Isten hűségére való építés, ténylegesen maga a szentség.
Ez a krízis a hétköznapjainkban is jelentkezik, amikor belefáradunk Isten szolgálatába, s ha ekkor mégis maradunk Jézusért, akkor lépett rá a szentség útjára.
Ha az Egyház nem virrasztana Krisztusra várva, megszűnne hitelesen imádkozni, megszűnne Jézus Krisztus Egyháza lenni.
A liturgia megtanít arra, hogy az ember az egész testével imádkozzék. A virrasztásban az egész ember várakozik. Mit mond a napfényben meggyújtott gyertya? Semmit! Értelmét vesztette. Húsvét éjszakájának szertartása az egyházi év középpontja, “minden vigíliák anyja”.
Drámai kifejlődésben éli át a liturgia Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött.
A keresztény nép a teljes sötétségbe borult templomban gyülekezik. Elmúlt a nap, elérkezik a második éj azóta, hogy az Úr a sírban pihen.. De a templomban, ahogy a szívünkben, érzésvilágunkban, még éjszaka uralkodik. Csak Istentől várhatjuk az igazi fényt.
I. rész A Tűzszentelés igen merész szimbólum, mert azt akarja ábrázolni, amit nem lehet – a feltámadás pillanatát. Sem a teremtésnek, sem a kivonulásnak, sem a feltámadásnak nincs tanúja, nincs archeológiai lelet. Mégis a liturgia arra merészkedik, hogy szemléletessé tegye a pillanatot, ahogy föllobban a láng a parázsból.
Először azonban megszenteli a tüzet. A Szentlélek az az igazi mennyei tűz, akit a feltámadt Krisztus nekünk adott első ajándékul.
Miután megáldotta a tüzet, feldíszíti a húsvéti gyertyát: a kereszt, az Alfa és Omega betű, az évszám azt hirdeti, hogy Krisztusé a kezdet és a vég, az idő és az örökkévalóság.
Az öt tömjénszem, Jézus öt sebhelyére emlékeztet minket, e sebek őriznek és védnek minket. Miután meg gyújtotta a feltámadt Krisztust jelképező gyertyát, odalép a koromfekete templom elé, és 3x, egyre emeltebb hangon, bekiáltja az éjszakába: “Krisztus világossága”, és a keresztény nép ajkáról, sóhajként száll fel az ének, “Istennek legyen hála”. Közben a fény egyre terjed Krisztusról az Egyházba, a hívek is meggyújtják a gyertyáikat a húsvéti gyertyáról.
II. rész, fényünnep csúcspontja a húsvéti örömhír meghirdetése, az exsultet eléneklése. A világból, a templomhajóján át a Szentéjbe ért a menet, a világosság terjed.
A gondolat mélysége, költői lendülete és dallam gazdagsága tekintetében semmiféle más liturgikus szöveg nem szárnyalja túl.
A bevezető rész a húsvéti öröm ünnepélyes meghirdetése, az énekes kérése a hívekhez hogy támogassák őt imádságukkal az ünnepi szolgálatban.
Az első részben az angyalok örömét énekli meg, a másodikban a kozmoszét, a harmadik az Egyházét idézi föl, s így jutunk a negyedik szakaszban a helyi egyházig, a templomban összegyűlt közösségig, azon belül az örömhírt meghirdető szerpap szerepéig. A helyi egyházban, lesz most angyallá a szerpap, aki rövidesen ajkához illeszti asz üdvösséget hirdető harsonát s bevezetéssel, készülődik reá, hogy hamisság nélkül, tisztán és ércesen zendítse meg annak hangját.
Az angyalok szavát fogja felidézni, az Egyház üzenetét közvetíteni, s hallgatója lesz az itt egybegyűlt több száz ember, éppúgy, mint az emberiség milliárdjai. Ha ez a szó nem hangzik el évről évre a századokon át a világ templom ezreiben, akkor elhal az örömhír, ítélet vár mindazokra, akik elmulasztották, hogy a megfeszített és feltámadt Krisztust hirdessék.
III. rész: 5 Ószövetségi olvasmánnyal folytatódik tovább a liturgia.
– 1. Teremtés könyve – megérteti velünk, hogy mindenestül isten teremtményei vagyunk, s hogy a teremtésben megnyilvánuló isteni erő működik keresztségi újjáteremtésünkben is.
– 2. Ábrahám és Izsák története – Izsák feláldozása a keresztáldozat előképe.
– 3. Az Ószövetségi Húsvét felidézése. Ahogy a szidók megszabadultak a Vörös-tengeren keresztül a fáraó rabságából, úgy szabadulunk meg mi is a bűn rabságából.
Ezután a prófétai olvasmányok következnek, akik Krisztusra mutatnak rá.
IV. Rész, a pap a Glóriát intonálja be. A szenvedés idején elhallgatott a szent nép ajkán a dicsőítő ének, a Glória.
Nagycsütörtök este drámai módon búcsúztunk el tőle. Most elérkezett az ünnepélyes pillanat, miután felkérték, a pap újra intonálja a Glóriát, mire megszólalnak a harangok a csengők, az orgona.
Mi ez, ha nem egy ősi karizmatikus nyelv megengedett, drámaian visszafogott változata. A megzendülő orgona kíséretével énekeljük végig ezt a csodálatos őskeresztény himnuszt.
Szentlecke szent Pál római leveléből van – a keresztségben Krisztus halálába temetkeztünk el, s vele együtt új életre támadtunk.
Az alleluja visszaadása. Nagyböjtben az alleluja éneklésével is böjtöltünk, 40 napja nem énekeltünk, egész nagyböjtben nélkülöznünk kellett ezt az igazi húsvéti öröméneket. Most a szerpap mintegy újra megtanít rá. Szinte berozsdásodtak hangszálaink.
Az evangélium: a feltámadás jó híre Szent Márk evangéliuma szerint.
V. Rész, Keresztkútszentelés, keresztségi szertartás.
Az ősegyház ezen az éjszakán szentelte meg a keresztvizet, s ezen az éjszakán szolgáltatta ki a szentséget, hogy jelezze: Krisztus húsvéti misztériumait a keresztség közvetíti az egyes emberhez.
Az evangélium után átvonulunk a keresztkúthoz, ahol, a Mindenszentek litániáját énekeljük, a megdicsőült Egyházzal közösségben kérjük a szentségi kegyelem működését.
Ezután történik, ha van keresztség, ill. a keresztségi fogadalom megújítása, majd a pap meghinti a népet ezzel az új teremtő vízzel.
VI. Rész, az Eukarisztia liturgiája.
Régi magyar szokás szerint a mise végén a pap a szentsírhoz megy, hogy a feltámadt Krisztus dicsőséges megjelenését felidézze, majd ezután indul útjára a körmenet.
A húsvéti körmenetben a feltámadás örömhírét visszük meg a világba, s tanúságot teszünk a feltámadásba vetett hitünkről.
De egyben túláradó örömmel ünnepeljük, énekeljük a köztünk haladó Krisztust, akire emlékeztet a feltámadási szobor, a húsvéti gyertya, de valóságosan is ott megy köztünk az Oltáriszentségben.
Belekiáltjuk tehát az éjszakába, hogy emberek ébredjetek, feltámadt az Úr, a templom falai nem tudják maguk közt tartani azt az örömet, mit ekkor érez a keresztény ember.
