Római katolikus szentmise közvetítése a szolnoki Belvárosi Szentháromság templomból. A Magyar Katolikus Rádió és a Magyar Rádió közös közvetítése.
Szentmisét bemutatta: Máthé György esperes-plébános
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek beszédei (felvételeket Barotai Imre atya készítette):
Szolnok-Belvárosi templom, szentmise 2013. január 3.-án
Dr. Bábel Balázs előadása KÉSZ szolnoki csoportjának meghívására
Hova ajánljuk fel a személyi jövedelemadónk 1%-át?
Magyar Katolikus Egyház: 0011
Szolnok Belvárosi Templomért Alapítvány: 18833520-1-16
Szolnok Jézus Szíve Plébániáért és Szent József Templomért Alapítvány: 18839818 -1 -16
Vártemplomért Alapítvány: 19221197 -1 -16
Támogatásukat köszönjük, Isten fizesse meg!
Kenyeres Károly Lajos plébános (1908–1957)
„Köszönjük Neked Urunk, hogy Lajos atyának megadtad a lelki erősség kegyelmét. Hálát adunk Neked, hogy nemcsak szavaival és írásaival, hanem életének feláldozásával is tanított bennünket az önfeláldozás értékéről.” – imádkozzák Tiszavárkonyban és egyre több helyen a vértanúhalált halt Kenyeres Lajos plébános tiszteletére. Kemény, szókimondó ember volt, talán ez is oka, hogy életútja a mártíromsághoz vezetett.
A Rákóczifalván élő Kenyeres Ferenc harangozónak és feleségének, Csapó Erzsébetnek öt gyermeke született. Törekvő, igényes emberek lehettek, szinte valamennyi gyermek tanult ember lett. A legidősebb fiú, Ernő, ügyvéd, a második, Lajos, pap lett, Veronka postamester, Mária elvégezte a polgárit, Irénke OTI ügyintézőként dolgozott.
Lajost 1908. január 3-án anyakönyvezték. Az első világháború idején kis ideig apa nélkül, nagy szegénységben élt a család. Jóeszű gyermek lévén örömét lelte a tanulásban, tanítói szerették nagy szorgalmáért, igyekezetéért gyakran dicsérték. Középiskolai tanulmányait az 1919/20-as tanévben kezdte meg a szolnoki Állami Főgimnáziumban.
Érettségi után a váci Hittudományi Főiskolán nyert felvételt. 1930-ban Vácott szentelték pappá. Ezután az egyház által megkívánt területeken és helyeken igyekezett hűséggel szolgálni: káplán és hitoktató volt Üllőn, Szentes -Fábiánsebestyénen, Újpesten, Hatvan- Belvárosban, Valkón, Csépán, Cegléden, Tiszkürtön, Kiskundorozsmán és Pesterzsébeten. 1946-ban Tiszavárkonyba került plébánosként, így családjához is, és szűkebb hazájához is közelebb került, hisz szülőfaluja Várkonnyal átellenben, a Tisza túlsó partján fekszik. Gyakran látogatta meg édesanyját, testvéreit, segítette őket munkájukban, az ötholdas gyümölcsös gondozásában. Lelkipásztori tevékenységét a sokoldalúság jellemzi. Könyveiben örökítette meg prédikációit, az ifjúsághoz szóló buzdításait.
Kósa József plébános (1878. február 24.–1919. május 4.)
Hornyik Károly káplán (1889. január 5.–1919. május 4.)
„Az isteni gondviselés iránti mély hálával eltelten….. ahhoz emelem fel szívemet és lelkemet, aki életemet kezében tartja, és azt végtelen bölcsessége szerint intézi… Add Istenem áldásodat jászkarajenői papi munkámra, hogy csak azt gondoljam, beszéljem, cselekedjem, ami előtted kedves, hogy mindenben a Te dicsőségedet s híveim lelki üdvösségét keressem s munkáljam….”
Ezek voltak Kósa József újonnan kinevezett jászkarajenői plébános első bejegyzései a Historia Domusba. Végtelen alázattal, igazi imádságos lelkülettel lát új feladatához, készen arra, hogy bármelyik pillanatban számot adhasson a Pásztorok Pásztorának a reá bízott nyájról. Pedig bizonyára nem sejtette, hogy hamar, 41 évesen erre már sor is kerül. A mindössze 30 éves káplánjával, Hornyik Károllyal erőszakos halál áldozataivá váltak, vértanúságot szenvedve hitükért és vállalt hivatásukért.
Elég már a halálból! (Új Ember hetilap)
Boldog Sándor Istvánra emlékeztek a megyeszékhelyen
Szolnok védőszentje lett Boldog Sándor István
Szolnok védőszentje lett Boldog Sándor István
Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján
Ha agyonüttök, akkor is van Isten! (Új Ember hetilap)
Felavatták Boldog Sándor István szobrát Szolnokon
Sándor István-emlékév: szoboravatás Szolnokon
Boldog Sándor István szobra a Szentháromság téren
Boldog Sándor István szobrát avatták fel Szolnokon
Felavatták Boldog Sándor István szobrát
Felavatták Boldog Sándor István szobrát
Ősbemutató Szolnokon – színmű Sándor Istvánról
Úgy éreztem, mintha a testvérem lett volna
Boldog Sándor István – Szolnoki Belvárosi Templom – mise
Útmutató, 2013. október 20. – Boldog Sándor István
Elindult a Váci egyházmegyei zsinati fórum publikus oldala. Megtekinthetők a témavázlatok.
A Szent Imre Művelődési Ház tevékenysége egyházi közművelődési intézményként elválaszthatatlan a szolnoki Belvárosi Római Katolikus Főplébánia életétől. A művelődési otthon vezetőjeként látom el a Főplébánia gondnoki feladatait és munkatársaimmal együtt részt veszünk a különféle programok, rendezvények, közösségi események tervezésében, szervezésében és lebonyolításában. Ezenkívül művelődési házunk helyet biztosít közösségeink rendezvényeinek is.
A Szent Imre Művelődési Ház 2013. évét nagyban meghatározta Boldog Sándor István szalézi szerzetes vértanú személyének megismertetése ünnepek, megemlékezések és egyéb események kapcsán, amely a 2014. évben is folytatódott. Megemlékeztünk születésének 100. évfordulójáról, megvalósult – a művelődési ház és a Főplébánia közös Szentháromság terén – a világon elsőként Boldog Sándor István köztéri, egész alakos szobrának felállítása. A 2014. évi eseményekkel nem szeretnénk, ha elhalványulna a szalézi vértanú személye és példája, hanem állandó törekvésünk az Ő további megismerése és megismertetése.
2014. évi életünkre rányomta bélyegét az április végén átadott és Beer Miklós megyéspüspök által megáldott Mustármag Római Katolikus Óvoda, amely Európai Uniós támogatással valósult meg és nyomon követhettük épülését, szépülését és segédkeztünk a bepakolásban is. Bővebben…
Nagy örömünkre szolgál, hogy bemutathatjuk a megújult Szent Imre Művelődési (Cserkész) házat, amely mint az országban kevés számú egyházi közművelődési intézményként szeretne részt venni a 21. század kulturális-közösségi törekvéseiben. A felújításokat sikerült elsősorban Szolnok város Ökomenikus Keresztény Egylet segítségével és részben önerőből megvalósítani. A felújítás során új belsőt kapott Művelődési házunk, amely érintette a teljes színházterem festését, a megrongálódott mennyezet kijavítását, a színpad újraburkolását, a világítási rendszer teljes felújítását energiatakarékos megoldásokkal és a parketta javítását. A külsőt tekintve a homlokzati felirat, a bejárati ajtó és a tető újult meg.
A képekkel szeretnénk szemléltetni a felújítás szükségességét, folyamatát és eredményét. Bővebben…
Ima Isten szolgája Sándor István boldoggá avatásáért:
Mindenható Istenünk! Te meghívtad szolgádat, Sándor Istvánt Bosco Szent János nagy családjába. Életútján Mária, a keresztények segítségével vezetted őt a lélekmentés nehéz munkájában. Szabad döntése volt, hogy életét a magyar fiatalokért áldozza. A nehezebb utat választotta és tanúságot tett rólad az Egyház és a Szalézi Társaság üldözése idején. Ideálja a katolikus sajtó, Isten házának szépsége és a fiatalok nevelése volt. A derék és hű szolga lelkületével mutasson nekünk is utat. Kérünk, dicsőítsd meg őt a vértanúknak kijáró koszorúval. Krisztus a mi Urunk által. Ámen
„Velem tehettek, amit akartok, de Krisztus fog győzni, ti pedig elvesztek…..” kiáltotta 1953. június 8-án a kivégzésre vezetett Sándor István a fegyház folyosóján. Hogyan jutott el egy egyszerű szolnoki munkáscsalád legidősebb gyermeke arra a mélységes hitre, hogy nem csupán értette, de élte is a Szent Páli kijelentést, miszerint egyikünk sem él önmagának, hanem amíg élünk, az Úrnak élünk, és ha meghalunk, az Úrnak halunk meg.
Október 11-ére, a 2. Vatikáni Zsinat meghirdetésének 50. évfordulójára, a Hit évének kezdő napjára egyházmegyei zsinatot hirdetett a Váci Egyházmegyében dr. Beer Miklós megyéspüspök. A zsinat hivatalosan a székesegyházban október 11-én, csütörtökön 10 órakor celebrált püspöki szentmisével veszi kezdetét; előkészítése azonban már egy éve tart.
Az egyetemes zsinattal ellentétben (amelyen a résztvevő püspökök szavazataival dől el a kérdések többsége), az egyházmegyei zsinat olyan, papokból és világiakból álló tanácsadó testület, amely az egyházmegye püspökének nyújt segítséget. Amit tehát az egyházmegyei zsinat megfogalmaz, az csak javaslat; a törvényeket a megyéspüspök hozza. A váci egyházmegyében utoljára 1995-ben volt zsinat, Keszthelyi Ferenc püspöksége alatt.
Az előkészítő megbeszéléseken végül tíz olyan témakör alakult ki, amelyeket az elkövetkező időben az illetékes bizottságok előterjesztésére megvitatnak. A bizottságokat papok vezetik; ám azokban természetesen az adott területen az egyházmegyében dolgozó világi szakemberek is részt vesznek. A tíz témakör (zárójelben a bizottságok vezetőinek neve): Evangelizáció (Csáki Tibor); Egyházi szolgálattevők (Turai János); Liturgia (Tarnai Imre); Katekézis (Marton Zsolt); A plébániai közösség (Szecsődi Péter); Család (Sebők Sándor); Sajátos ellátást igénylő csoportok (Faragó Artúr); Az egyházmegye struktúrája (Molnár Zsolt); Anyagi javak (Varga András); Jelenlétünk a világban (Máthé György).
A bizottságok vázlatosan összefoglalták a szakterületükön felmerült kérdéseket, problémákat, fejlesztendő területeket. Ezek a vázlatok az elkövetkező két és fél év alatt „körbejárják” az esperességeket, ahol a helyi papok vezette bizottságok megismerik, megvitatják és kiegészítik azokat. A műhelymunka eredményeit ismét a bizottságok összesítik. A munkaanyag ezután kerül majd a zsinati gyűlés elé, ahol ismét megtárgyalják, majd jóváhagyásra fölterjesztik a megyéspüspöknek.
Az egyházmegye híveit – a plébániai újságokon, honlapokon és a hirdetéseken keresztül – rendszeres közleményekben értesíti a püspökség a zsinat történéseiről. Emellett az aktuális szándékot, kérést minden hónapban belefogalmazzák egy-egy fohászba, amelyet a hívek könyörgései között olvasnak föl a lektorok. Így, amellett, hogy az egyházmegyében élő katolikusok imáikkal kísérik a munkát, minden szentmisén elhangzik ugyanaz az egy könyörgés a zsinatért, ezáltal mindenkit bevonva az egyházmegye további életéért való imába és tevékenykedésbe.
